Révész Sándor - Ének
Som Lajos - Basszusgitár
Závodi János - Gitár
Köves Miklós - Dob
Gallai Péter - Billentyűs hangszerek

Szabadnak születtem
Őszintén akarok élni
Hív a sötét
Szerelem ördöge
Nincs kegyelem
Ajándék
Csak néhány jó szó
A becsület

„ Mindenki itt van?”
„Ez a zene”
„Jó estét Budapest!”

Hányan emlékeznek még olvasóink közül ezekre a mondatokra? 1979. szeptember 23-án hangzottak el a Budai Ifjúsági Parkban, a Nagy Bulin! Miért volt ez a Nagy Buli? A rajongók nevezték el annak. Az akkori év legnagyobb eseményének számított a Piramis együttes fellépése. Az előzenekar az Edda volt, akik itt készítették el első kislemezüket. Na, de itt most nem a koncertről szeretnék írni, hanem a kiadványról, már csak azért is mert a kettő nem ugyanaz. A lemez eredetileg dupla lett volna, de valamilyen oknál fogva sajnos csak egy korongot adtak ki, és így talán elég kurta és furcsa is lett. Hogy miért? Talán azért, mert egy koncertlemezen általában nem nagyon szoktak új, vagy addig kiadatlan dalokat játszani, legalább is nem ilyen arányban, ahogy ezen az albumon hallható. Milyen elgondolásból vágták össze a dalokat így, az rejtély a mai napig is. No de mit hallunk?
A jól ismert mondatok után, belecsaptak a fiúk a Szabadnak születtem című, általam legelőször hallott Piramis dalba, az első lemezről. Kezdésnek a legjobb! Aztán megállás nélkül indul az Őszintén akarok élni kezdetű rock himnusz, ahol igazán lehet hallani micsoda hangulat volt az Ifiparkban. Nem ez volt az egyetlen, de talán a legemlékezetesebb buli, ahol több ezren ragadtak kint a kapukon kívül. Ezután jött egy új dal, vagyis az egyik új dal. A Hív a sötét volt az a nóta, amit még a bennfentes rajongók sem ismertek. Talán az album mélypontja. Én sohasem tudtam megszeretni. A Szerelem ördöge és a Nincs kegyelem is egy olyan szám, ami előtte nem jelent meg sor albumon, de koncerteken már játszották, viszont így az egyszeri lemezhallgatónak ezek is újak voltak. Az Ajándék, amit ekkor már minden magára valamit is adó zeneszerető ember kívülről fújt, talán az egyik legszebb Piramis dal. De, „Néha minden ajándéknál többet ér néhány szó, néhány emberi szó. Ez következzen most. Csak néhány jó szó.” Ez a dal is ismeretlen volt. És ha a záró tételt, a kislemezes Becsületet is hozzászámoljuk, akkor bizony 50-50 %-ban oszlanak meg az új, illetve az ismert dalok a korongon. Érdekes koncertlemez lett ez így. Főleg ha végignézzük, hogy tulajdonképpen milyen szetlista is volt ezen az estén.
Égni kell, Túl nagyra nőttél, Szabadnak születtem, Őszintén akarok élni, Hív a sötét, A szerelem ördöge vagyok, Fénylő piramisok árnyékában, Csak rövid idő, A dal, Gyere közelebb, Másnap olyan hatalmas lett a világ, Nincs kegyelem, Ajándék, Csak néhány jó szó, A becsület, Kóbor angyal.

Amikor újra elővettem ezt az albumot (most már CD formátumban), megemlékeztem az eredeti bakelit példányomról, ami sajnos a sok hallgatás után megadta magát. Több volt a recsegés rajta, mint az őszinte hang. :-) Ha a Compact Disc is ilyen lenne, akkor azt hiszem most ezt is tönkre tenném!